Nevének eredete:

-1332-ben Novum Forum Siculorum (= Székelyújvásárhely), 1349-ben Sekulvasarhel néven említik. A Sekulvasarhel, avagy Székelyvásárhely nevet ha a magyar megnevezésből kiindulva vizsgáljuk és nem a latinból, akkor a név "Székely" részének az eredete kétséges. Elöszőr is székely népet vagy Székely családot jelenthet. Sok etnográfus a második lehetőséget elveti és helyette azt állítják, hogy a "Székely" szó a település közelében lévő Székelyfalváról (a települést elöszőr 1467-ben említették, majd a 17. század folyamán eltűnt) ered. Ezt a Torja és Torjavásárhely (később Kézdivásárhely) esete is alátámaszthatja. 1616-ban Bethlen Gábor városi rangra emelte Marosvásárhely néven. A román Târgu Mureş és a német Neumarkt am Mieresch tükörfordítás a magyarból. Azelőtt a románok Oşorhei-nek (ejtsd:Osorhéj) hívták.

Fekvése

Marosvásárhely három földrajzi tájegység találkozásánál fekszik (Mezőség, Maros-völgye és Nyárádmente), mintegy 220 méterrel tengerszint felett. A város a Maros mindkét partjára kiterjed, a központ és a városnegyedek nagyrésze azonban a folyó bal partján fekszik. A belvárostól nem messze található a város legmagasabb pontja, a Somos-tető, amely a város egyik legfontosabb turisztikai állomása, az itt található állatkertnek is köszönhetően. A város éghajlata mérsékelten kontinentális.

A várost a következő községek veszik körbe:

Marosszentgyörgy, Jedd, Marosszentanna, Marosszentkirály, Koronka és Maroskeresztúr.

Oldal: enciklopédia
Utazás-Nyaralj kirándulj Erdélybe!!!Marosvásárhely és környéke - © 2008 - 2024 - kirandulj.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat